HARKÁNY

Untitled Document

Harkány, a fürdőváros

Harkány a Dunántúl déli részén, a Villányi-hegység és a Dráva-folyó között, a folyó völgyében, a valamikori Bőköz keleti, illetve az Ormánság északkeleti határán fekszik. A középkori Harkány (Nagh Harkan)település neve egy 1323-ból származó írásban bukkan fel először , ám a település már csaknem 1000 évvel azelőtt lakott volt. Ezt bizonyítják a mai Harkány területén és környékén talált hunoktól és avaroktól származó emlékek.

A gyógyvizet 1823-ban Pogány János gyűdi csatornaásó munkás fedezte fel, érezve, hogy az árokból felbuzgó meleg víz gyógyítóan hat fájó lábára. Miután kémiai elemzések is bizonyították a víz gyógyító erejét, megkezdődött a gyógyfürdő kiépítése és a település fejlesztése (még a Batthyányak idejében) és ez, az azóta eltelt több mint 150 esztendő alatt a mai, egymillió fős vendégforgalomhoz vezetett.

Harkány város lakónépessége 1998. évben 3.345 fő volt, 2003-ban 3588 fő de vonzáskörzete és a több, mint 3.000 üdülőegységben tartózkodó vendégek révén átlagosan napi 20-25 ezer emberről kell gondoskodnia (novembertől áprilisig 15-20 ezer, májustól októberig 25-30 ezer emberről). Harkány közigazgatási területe 2.568,6 ha, ebből belterület 426,6 ha, mely 51,8 ha üdülőterületet is magában foglal, erdőterülete 333,6 ha. 1977-ben Harkányhoz csatolták Terehegy kistelepülést, ugyanebben az évben nagyközségi rangot is kapott. Közigazgatási központ lett 7 társközséggel: Ipacsfa, Kovácshida, Drávacsepely, Drávaszerdahely, Márfa, Rádfalva, Diósviszló.

A hagyományos kisvárosi funkciókat és azok térségi hatását messze meghaladja Harkány idegenforgalomban betöltött szerepe. Baranya, Somogy és Tolna megye legjelentősebb gyógyidegenforgalmi központja. A gyógyidegenforgalom, a konferencia, a rendezvény és a sportturizmus hatása túlnyúlik az országhatáron.

A település 59 ha 3.440 m2-es zöldterülete és az 1.962 m2-es virágos terület jól kiegészíti a rendezett, nagy zöldterületű magántelkeket. A kandeláberek, a szeméttároló edények, a padok jól beleillenek a zöldövezetekbe. A beruházási kedvet mutatja, hogy közel 300 külföldi (német, horvát, olasz, osztrák, svájci, stb.) szerzett ingatlant az elmúlt 2 évben. Új szállodák, panziók, vendéglátóegységek, üdülők, lakások és új intézmények, intézményrészek (iskola, óvoda, sportcsarnok, Tourinform-iroda, Harkányi Hírek szerkesztősége, szabadtéri színpad) épültek. A közműellátás területén nagy beruházások valósultak meg (szennyvíztelep, szennyvízhálózat, kábel tv-hálózat, telefonközpont hálózattal, Pannon GSM és Westel rádióantennák telepítése, út- és kerékpárút építése-felújítása, hőközpont vezetékhálózattal, közvilágítás átalakítása, hegyi villamosítás, stb.). Ennek következtében a lakossági rész ellátottsága minden területen eléri, vagy megközelíti a 100%-ot. Elindult 1999. évi befejezéssel a település teljes földgázellátó-vezetékrendszerének kiépítése. Harkány Baranya megyében betöltött szerepét jól mutatja az átlagos vonzáskörzetét bemutató térkép. A szorosan vett vonzáskörzetet (26 település) messze meghaladja térségi hatása. További 117 település tekintetében, az idegenforgalmi kapcsolódáson felül is van kihatása, ebben a körzetben találhatjuk meg a szórvány-hatásokat is.

MÁV gyógyház

A település fejlettsége, térségi szerepe, kiemelkedő idegenforgalmi jelentősége és a helyi közvélemény elvárása indokolta a képviselőtestület döntését, amely szerint kezdeményezi Harkány nagyközség várossá válását. Az elhatározást követően 1999. július 1-én Harkány, a köztársasági elnök döntése alapján városi rangot kapott.